Rap, rap, rap

„Írásra fel!” irodalmi versenyünk nyolcadik nevezője Miklós Dorottya. Ha tetszik a műve, jöhetnek a lájkok oldalon belül!

Miklós Dorottya – Rap, rap, rap…

Bennem él ma is a rap szeretete
Kiskorom óta, szemenszedett
Hazugság, hogy én mégsem élem át
A zene felemelő dallamát,
Vérem is tőle kering bennem
Semmit sem tettem, hogy mindenem legyen,
Nem is kéne tovább vesézni, ez
Életem értelme: rap, rap, rap!
A mindennapok legszebb pillanatát
Jó zenék adják, s szívem zaját
A ritmus adja, ütemet diktál,
Lehetőségek tömege itt áll
Előttem, megjöttem, szerződtem
Őrangyalommal, meg nem törtem,
Viszem a zenét szelek szárnyán,
Nem bánom, ha nem leszek bálvány,
Márvány vagy arany szobor Hollywoodban
Nekem csak őszinte elismerés kell,
Fent az égen red moon van
Nekem csak a rap, rap, rap kell!
Szövegeimet átérzik az emberek
Csönd és nyugalom: ezek kellenek,
Hogy mondhatni művészetet teremtsek
Időnként, néha elmerengek,
Így írok én szöveget, rappelek,
Így látom a világom kereknek
Tehetségkutatóba is elmegyek,
Ha erre késznek érzem magam. Je! Je! Je!
My life the music,
My life good songs,
Van más út is,
De engem ez vonz!