„Írásra fel!” irodalmi versenyünk ötödik nevezője Black Ice. Ha tetszik a műve, jöhetnek a lájkok oldalon belül!

Black Ice: Hip Hop

Bronx utcáin, egy kultúra éledt,
csendet törtek a hetvenes évek.
Szabad stílus, kimondott tengely,
világörökség, érzéki szófegyver.
Ébredt vélemény az ólom helyet,
gondolat, érzés, nyert örök teret!

Szájdobra szívdal, életütemünkre,
ceremóniamester rímlét terünkbe.
Bőségszaru áldás, bólogató zenére,
kitörési esély, nyomorból a fényre.
Lemezlovas húzza, elitje a bakelitje,
lélek karcolást áld, éld át, terít hite!

Isten teremtette ember, íme, tessék,
teremtő kézen is színes itt a festék.
Szürkeséget vált, igaz utcaművészet,
az írott szó ereje, megszólított téged.
Színességünk a minden, színében él,
emberiség rég testvér, ős vörös a vér!

Egyensúly egység, testbeszéd nyelve,
élő pörgő helikopter, örökmozgó elve.
Kifejező mozdulatok, előre is törnek,
táncparkett varázsán egységbe kötnek.
Életszínpad, ha aszfalt, itt nem érdekel,
most állj fel, táncolj, hiszen így érlek el!

Lüktet költészet, nincs ez kőbe vésve,
kimondva találva út, emberek lelkébe.
Rendszer féli az igazságot, lám, itt lel,
szó szót követ, rímcsokor megtisztel.
A rap, a break, a graffiti, igaz nevében,
kultúránk a Hip Hop örök egységben!