Őszintén bevallom, hogy ez a lemez már egy ideje a polcomon hevert. Az ok egyszerű. Az első hallgatás után ezer gondolat kezdett kavarogni a fejemben. Hogy láthatja egy srác, aki még a második X-ét sem töltötte be, ilyen pesszimistán K-Európát? Mert akkor itt tényleg baj van. Aztán csak pihent a lemez, majd meghallottam Anonim új számát, a Bódogsághozt és eszembe jutott, hogy még adós vagyok egy lemezkritikával. Íme.
5 dalt tartalmazó bemutatkozó album
Hét track található a CD-n. Ebből egy “Intro” és “Outro” közé van beékelve 5 dal.
Anonim MC – Intro
A dalok sora kezdődik a “Ha már…” című nótával az egész, majd jön a címadó “K-Európa”. Szerintem nem kell magyarázni, hogy miről is szól ez a dal.
Anonim MC – Ha már
Anonim MC – K-Európa
Kiváló rímelési technikával bír már fiatalon
Majd máris a “Csak úgy…” jön. Elsiklunk a dalok felett, mert a hangzás nem túl változatos, és ehhez jön még maga Anonim hangja, mely néhány esetben elég nyávogós. Rímelési technikája azonban már fiatalként is kiváló. Pörgetései és dallamrap kezdeményei megfogják a hallgatót.
Anonim MC – Csak úgy
Dal az elfogadásról
Az első három szám után jön a “Rímálom”, mely témáját tekintve újat hoz. Az elfogadásról szól, illetve egy olyan álomról, amiben ninc slehurrogás és fikázás, hanem egy egymás melletti csendes lét.
Anonim MC – Rímálom
Ebbe belefoglalta természetesen a fiatal srác az életkorából adódó nehézségeit. Olyan kérdésekre ad választ, mint például, hogy miért rappel fiatalon ilyen témákról, illetve, hogy egyáltalán miért rappel.
Sátántangó zárásként
Az én kedvemcem az utolsó dal. Ez a “Sátántangó”, amely mintegy összefoglalója a lemeznek. Hangzásában is eltér.
Anonim MC – Sátántangó
Melankolikus hangulatot áraszt, mely leültet minket egy fotelbe, és hátradőlve gondoljuk végig az általa elénk tárt gondolatokat.
“Nem vagyok én más, csak egy MC, aki senki.”
Mondja Anonim, pedig ha így folytatja még lehet valaki, és talán a “bódogsághoz” vezető utat is megtalálja így a zenén keresztül.
Anonim MC – Outro
Szöveg: GK
A lemezkritika a Raplife magazin 11. számában jelent meg, 2005 júliusában.


Szólj be!