“The Saga Continues…Wu-Tang! Wu-Tang!” – zengett ODB egysorosa 20 évvel ezelőtt a Triumph című klasszikusban. Az ezt követő években a klán sok mindenen keresztül ment, kezdve Dirty elvesztésével, az Indie Culture-ös kísérletezéseken át a 2014-es, vegyesen fogadott A Better Tomorrow-ig. Eközben a húzótagok folyamatosan jelentkeztek szóló- és kollab-kiadványokkal, azonban joggal állítható, hogy a rajongók régóta vágyakoznak egy egységes, jól összerakott Wu-Tang kiadvány iránt, ami felér a kultikus névhez.
A Wu-Tang Clan története folytatódik
A múlt hónapban megírtuk a beharangozóját az új Wu-Tang korongnak, most pedig maga az album kerül terítékre. Az új lemezt valamiért nem tekintik hivatalos Wu-sorlemeznek, a ’09-es Chamber Music és a ’11-es Legendary Weapons válogatás-sorozatát követi, mindenesetre a cím azt sejteti, hogy itt tényleg folytatódik valami.
Az album kapcsán ami először feltűnhet, hogy Redmant többször is behívta a crew az albumon. És milyen jól tették! A Def Jam-től pár éve menesztett Method Man és Redman páros külön-külön is nívós kiadványokat tud produkálni, azonban igazi erejük összeállva mutatkozik meg, ezt már a ’95-ös How High óta tudhatjuk.
Lesson Learn’d
Reggie már az albumnyitó Lesson Learn’d-ben megkapja a refrént, amit Inspectah Deck nyit meg, nem is akárhogy. INS-nek továbbra is nagy erénye, hogy kegyetlen módon meg tudja nyitni a Wu-produkciókat (lsd. Protect Ya Neck, vagy a már említett Triumph). A dal végén a szám producere, a klán hivatalos DJ-je, a W-szimbólum atyja DJ Mathematics is kap egy shout-ot Redmantől. Redman egyébként azt nyilakozta, hogy már amikor először hallotta a “Protect Ya Neck”-et tudta, hogy nem a fanjuk akar lenni, hanem a család tagja (fan/fam’).
Fast and Furious
Az ezt követő Fast and Furious-ban Hue Hef és Raekwon írnak le egy országúti gangsta shit-et, ahogy a cím is mutatja. Raekwon idei, The Wild című szólólemeze is patentre sikeredett, érdemes meghallgatni. A dal tartalmaz egy motívumot, amitől Biggie “Who shot ya” című dala is beugorhat a szemfüles hallgatóknak.
If Time Is Money (Fly Navigation)
Egy tipikusnak mondható Wu-skit után pedig jön is a Wu-Tang talán legnépszerűbb, de biztosan a legfrontálisabb és legaktívabb tagjának, Method Mannek a szólószáma, ami egy igazi chill-hangulatú szerzemény. Mef egyébként nemrég azt nyilatkozta, hogy a kedvenc verzéje magától a Shadowboxin’, ami GZA Liquid Swords című kultikus lemezén szerepelt, állítása szerint az első lassú flow-ját kellett ott hoznia, ami ott és akkor nagy kihívás volt neki.
Frozen
Az ezt követő Frozent is Mef nyitja meg, majd Killah Priest-től és Chris Riverstől, Big Pun fiától is hallhatunk egy-egy verzét.
Pearl Harbor
Egy újabb skit után át is csap a lemez a Pearl Harborba, ami egyértelműen a lemez egyik csúcspontja. Ghostface Killah a refrénfelelős, amit kiválóan le is hoz, majd megszólal Sean Price és nem csoda, ha kihagy egy ütemet az ember szíve emiatt, főleg azé, aki nem számított rá. Majd jön Meth és meggyilkolja a zenét a verzéjével. Becsülendő benne, hogy mindig a legjobbat akarja hozni és mindig a legjobb akar lenni a track-ben, valahol ezt is takarja az “igazi” jelző a rapben. RZA is beszáll azért egy verzével a dalban.
People Say
A lemezről talán a People Say-t ismerik a legtöbben, ami egyrészt klipet is kapott nemrég, másrészt nagyon erős is lett. Mef bele is csap, nem is akárhogy, őt követi Raekwon, majd Redman szétszedi a házat, ahogy szokta. Már majdnem olyan jót rak benne, hogy neki featelnek a Wu-tagok, akik közül Inspectah Deck és Masta Killa is szerepelnek még a dalban, valamint ODB is feltűnik a végén egy interjúrészlettel, a Wu-Tanget méltatva.
Why Why Why
Egy skit követi a számot, majd egy jamaikai shout-tal elkezdődik RZA dala a lemezen , amin nagyot megy a maestro, hiába, meg kell mutatni a főnöknek is, hogy jelen van. Egy kellemes éneklős befejezéssel zárul le ez a dal, ami a “Why Why Why” címet kapta.
G’d Up
A “G’d up”-ot is Meth kezdi el, egy igazán fogós dallammal lett megfűszerezve ez a dal. Egy szépen megkarcolt Raekwon-minta hozza a hidat, majd egy iszonyat feelinges refrént hallhatunk, aminek a végén a konzervatívabb hallgatók már mondanák is, hogy “Nemár, autotune?!”. De csak mondanák, ugyanis egy R-Mean nevezetű kaliforniai srác olyan dope verzével akasztja meg a szavukban őket, ami hallatán csak inkább kellemesen tovább bólogat az ember. Remélem, fogunk még hallani róla.
If What You Say Is True
“Shaolin shadowboxin’…” hallhatjuk az első Wu-Tang lemez első dala, a Bring Da Ruckus elején IS, merthogy Streetlife dala a lemezen is ugyanígy kezdődik. Különösebb jelentőséggel nem bír Method Man protezsáltjának szólója, a zenéért mondjuk big up! Itt is köszönet Mathematics-nek, aki összehozta RZA-val ezt az egész projektet.
Hood Go Bang!
A “Hood Go Bang!” című másfél perces tömör gyönyör egy Method Man & Redman kollab, előbbi a verzét, utóbbi pedig a refrént szolgáltatja, igazi banger!
My Only One
Ezután jön a lemez csajozós száma, a “My only one”, amin végre egy Ghostface és egy Cappadonna verzét is hallhatunk RZA-é mellett, fogós a refrénje, kerek dal lett ez is.
Message
Ahogy a Wu-tól megszokhattuk, az edukáció is helyett kapott a lemezen a “Message” formájában, amiben a fiatalokat dícséri a beszélő azért, hogy képesek kiállni törekvéseik mellett (Magyarország mondjuk példát vehetne az amerikai fiataloktól ilyen tekintetben). A szülők felelőssége is terítéken van, valamint egy elgondolkodtató mondat is elhangzik benne:
“A nation is only as hard as its weakest father. = “Egy nemzet csak annyira erős, amennyire a leggyengébb apa benne.”
Valaki egyszer azt mondta, hogy “Wu-Tang is for the children.”
A lemez pedig RZA outrojával zárul.
Összegezve
Összességében elmondható, hogy egy nagyon kerek lemezzel örvendeztetett meg minket a Wu-Tang, meghagyva a teret a tagjainak, hogy ott tűnjenek fel, ahol kell nekik, ahova igazán passzolnak. A Redmanes erősítés nagyon jól sült el, Method Man is igazán kitett magáért, ahogy a RZA/Mathematics duó, akiknek a szerelemgyereke a “The Saga Continues”. Régen nem hallhattunk ilyen jó rap/beat összhanggal megáldott Wu-Tang kiadványt, ha U-God is rajta lett volna, illetve több szerephez jutnak a másod- és harmadvonalas tagok, akkor ez már egy sorlemez is lehetett volna. Az is elképzelhető, hogy nem lett volna ilyen jó produkció belőle. Amit kellett, azt nagyon is hozta ez a lemez.
Wu-Tang Forever.


Szólj be!