Jay-Z 4 éves hallgatását törte meg, amikor is megjelent június végén új albuma „4:44” címmel. A lemez egyik érdekessége, hogy először a rapper életében egyetlen producerrel készítette el a lemezt.

No I.D. az egyetlen zenei producer

Ehhez pedig nem mást választott, mint a chicagói veterán No I.D.-t, aki többek között Common és Kanye West megannyi produktumáért felelős, az előbbi esetében egészen a ’90-es évektől kezdve, emellett hallható Drake, G-Unit és Nas-kiadványokon is.

Jay-Z előző albumát többnyire nem szerették a kritikusok

Jay-Z a 2010-es éveket egy Kanye West-tel közös albummal, a „Watch The Throne”-nal nyitotta meg 2011-ben, melyről a „Niggas In Paris”-t a mai napig lehet hallani szórakozóhelyeken. A következő megjelenése 2013-ban volt, amikor is megjelentette soron következő „Magna Carta…Holy Grail” című szólóalbumát, ami a West-tel közös album kitaposott úton haladt tovább. Sok kritikus úgy vélte, hogy Jay-Z képtelen volt megújulni az albummal és, hogy a rajta hallható megalomán szövegvilág és a gazdagságával való folyamatos hencegés arra engednek következtetni, hogy kreativitásában mélypontot ütött meg a rapper.

A következő években Jay-Z-ről leginkább magánéleti, főleg Beyoncé-val kapcsolatos botrányaival kapcsolatban lehetett hallani, mintsem új zenéi miatt.

Jay-Z 4:44 a frissesség jegyében

Ezt a csendet törte meg frissen megjelent albuma, amin egy egészen új, Jay-Z-től szokatlan hangvétel hallható. A rapper tavaly kereste meg No I.D.-t zenék miatt, aki friss ötletek híján először nemet mondott, majd állítása szerint sorra járta olyan barátait, mint P. Diddy, Dr. Dre és J. Cole, hogy tanácsokat, inspirációt, ötleteket gyűjtsön és megújuljon annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni Jay-Z kérésének.

Stílusosan egy „Kill Jay-Z” című dallal kezdődik az album, amiről egy Ice Cube-féle (aki idén kapott csillagot a hollywoodi Hírességek sétányán), az „AmeriKKKa’s Most Wanted”-en hallható lemezindítás is beugorhat az ínyenc hallgatóknak, már csak a cinikussága miatt is.

Leginkább társadalmi és emberi témákra reflektálnak a dalok

Általánosságban elmondható, hogy a 4:44 lemez dalainak szövege elrugaszkodott az anyagias nézőponttól, sokkal inkább reflektál társadalmi és emberi témákra, mintsem a luxusautókra és a „megszedésre”.

Példa erre a kultúra építése a „The Story of O.J.” dalban, a tudatosság a körülöttünk zajló események iránt a a „Caught In The Eye” című dalban, aminek refrénjét Frank Ocean énekli, valamint a lemez közepén megjelenő címadó dal, a „4:44”, amiben részletesen beszél Beyoncé-val való kapcsolatáról és a megcsalásáról is, mindezt anélkül, hogy olyan kesergő és szánalmas hangvétele legyen az egésznek, mint ahogy Robin Thicke tette néhány évvel ezelőtt, amikor is a sorozatosan megcsalt és emiatt őt otthagyó exfeleségének egy egész lemezt írt, rettentően kínos végeredménnyel (lsd. Paula).

Jay-Z – 4:44

4 óra 44 perckor kelt fel szöveget írni Jay-Z

Jay-Z ezt a dalt a valaha írt egyik legjobb dalának tartja, hajnali 4 óra 44 perckor az ágyból kipattanva írta meg, innen a dal és a lemez címe is. Külön kiemelném itt No I.D. zseniális zenéjét.

Szóba kerül ezen felül Kanye West is, akit egy rettentő laza odaszólással intéz a már említett „Bam” című dalban, („Niggas is skippin’ leg days, just to run they mouth”) ami egy utalás Kanye tavalyi lemezén található „30 Hours” című számának egy sorára („I hit the gym, all chest, no legs”).

Az idei Oscar baki is helyet kapott a lemezen

A „Moonlight” című dal pedig egy finom biccentés arra, ami 2017. februárjában az Oscar-díjátadón történt, amikor is a Kaliforniai álom (La La Land) című film producerei már majdnem meg is köszönték a legjobb filmnek járó díjat, amikor egy fejhallgatós férfi megjelent a színpadon, hogy tévedés történt és a Holdfény (Moonlight) kapta végül a kitüntetést. Innen a cím. Külön érdekesség Lauryn Hill bemintázott hangja a Fu-Gee-La című Fugees dalból („La-la-laa”), utalva ezzel a La La Land-re.

Sample alapok, reggae zene és trap beat

Zeneileg nagyon egységes és kerek az album, szintén szokatlan Jay-Z-től – főleg mostanában – , hogy soul-, funk- vagy éppen a Damian Marley-t is fevonultató „Bam” című dalban reggae-mintákkal teletűzdelt zenékre rappeljen.

Jay-Z feat. Damian Marley – Bam

No I.D. ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy számára is kihívást jelentett, hogy az utóbbi években készített pop- közeli dalok után (pl. Kanye West – Black Skinhead) ismét hangmintákat használjon úgy, mintha hangszeren játszana, különösen fontos ez akkor, amikor az ember olyan kaliberű rappernek ír zenéket, mint Jay-Z.

A „Smile” című dalban pedig található trap beat is, itt is No I.D. zsenialitása dícsérendő amiatt, ahogyan egy gospel-dallamot használt fel mindehhez.

Összegzés

Jay-Z a kultúrára levetítve évek óta nem volt ilyen önazonos, mint amilyen a friss lemezén, a 4:44-en. Az pedig, hogy No I.D. varázsolja alá végig a zenéket, az egésznek egy olyan különleges atmoszférát ad, ami elégedett bólogatásra ad okot azok számára, akik elismerik Jay-Z munkásságát és már régóta vártak tőle egy ilyen lemezt. Szerintem pedig vagyunk így ezzel jónéhányan.

A lemez egyelőre csak a (Jay-Z tulajdonában lévő) Tidal nevű stream-oldalon elérhető hivatalosan, itt egy ingyenes próbahónapra való feliratkozással azonban teljes egészében meg lehet hallgatni, ami lemondható akármikor az első hónap alatt. Nem hivatalosan pedig a jól ismert N betűs (nem a „nigga”-ra gondolok) oldalon már fent van.